Porckorongsérv

A mopszok vidám és szeretetteljes társak, ám sajnos, mint minden fajtának, nekik is megvannak a jellemző egészségügyi problémáik. Ezek egyike a porckorongsérv (intervertebralis discus hernia, röviden IVDD előrehaladott formája), egy fájdalmas és potenciálisan súlyos állapot, amely jelentősen ronthatja kedvencünk életminőségét. Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk, mit kell tudni erről a betegségről, hogyan ismerhetjük fel a tüneteit mopszunknál, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Mi is az a porckorong és hogyan alakul ki a sérv?

Képzeljük el kutyánk gerincoszlopát, mint egy gyöngysort: a "gyöngyök" a csigolyák, közöttük pedig rugalmas "párnácskák", a porckorongok helyezkednek el. Ezek a porckorongok teszik lehetővé a gerinc mozgékonyságát és lengéscsillapítóként funkcionálnak. Minden porckorong két fő részből áll: egy külső, erős, rostos gyűrűből (annulus fibrosus) és egy belső, puhább, zselészerű anyagból (nucleus pulposus).

porckorongsérvvel rendelkező gerincdarab oldalnézetben

Porckorongsérv akkor következik be, amikor ez a belső, zselés anyag valamilyen okból áttör a külső rostos gyűrűn (ezt extrusiónak vagy Hansen-féle I-es típusú sérvnek nevezzük), vagy amikor az egész porckorong kitüremkedik (ezt protrusiónak vagy Hansen-féle II-es típusú sérvnek hívjuk). Mindkét esetben a kitüremkedő porckorong nyomást gyakorolhat a gerincvelőre vagy az abból kilépő ideggyökökre, ami fájdalmat és idegrendszeri tüneteket okoz.

Oldalnézet a has felől (a különböző struktúrák jelölésével)

Mopszok porckorongsérv hajlama

Ugyan bármely kutya érintett lehet, bizonyos fajták hajlamosabbak a porckorongsérvre. A mopszok, hasonlóan más chondrodystrophiás fajtákhoz (pl. tacskó, francia bulldog, pekingi palotakutya), amelyekre jellemzőek a rövidebb, gyakran görbült végtagok és a viszonylag hosszabb hát, fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ennek oka egy genetikailag meghatározott, korai életkorban kezdődő porckorong-degenerációs folyamat, az úgynevezett chondroid metaplasia.

Ennek során a porckorongok belső, zselés anyaga elveszíti víztartalmát, merevebbé, porcszerűvé válik, sőt, el is meszesedhet (mineralizáció). Ez a folyamat már 1-2 éves korra kimutatható lehet ezen fajták jelentős részénél.

A gerinc olyan, mint egy gyöngysor, a csontos csigolyákat porckorongok választják el egymástól.

A Hansen-féle I-es típusú (extrusio) sérv jellemzőbb a mopszokra és más chondrodystrophiás fajtákra, és általában fiatalabb, 3-6 éves korú kutyáknál jelentkezik hirtelen, akut tünetekkel. A Hansen-féle II-es típusú (protrusio) inkább idősebb, nagyobb testű kutyáknál fordul elő, és a tünetek lassabban, fokozatosan alakulnak ki.

További rizikófaktorok mopszok esetében

• Elhízás: A túlsúly extra terhelést ró a gerincoszlopra és a porckorongokra.
• Ismétlődő kisebb traumák: Hirtelen mozdulatok, ugrálás (pl. bútorokra fel-le), intenzív játék növelhetik a sérv kialakulásának esélyét a már degenerálódott porckorongok esetében.

A porckorongsérv tünetei mopszoknál: Mire figyeljünk?

A porckorongsérv tünetei változatosak lehetnek, a súlyosságuk pedig attól függ, milyen mértékű a nyomás a gerincvelőn vagy az ideggyökökön, illetve milyen hirtelen alakult ki a sérv.

A leggyakoribb és legszembetűnőbb jel a fájdalom. Ez az elváltozás lokalizációjának függvényében változhat, például nyaki régióban megnyilvánulhat:

• Nyüszítésben, különösen fejmozgatásra vagy a nyak érintésére.
• Merev nyak- és fejtartásban. A kutya vonakodik mozgatni a fejét oldalra, fel vagy le.
• Leszegett fejtartásban.
• Izomgörcsök a nyak és a vállak területén.
• Vonakodás az evéstől, ivástól, különösen, ha a tál a földön van, mert a fej lehajtása fájdalmas.
• Vonakodás az ugrálástól, lépcsőzéstől.
• Általános levertség, csökkent aktivitás, játékosság hiánya.

Idegrendszeri tünetek kevésbé gyakoriak nyaki sérvnél, mint a háti szakaszon, mivel a nyaki gerinccsatorna tágasabb. Azonban előfordulhatnak:

• Az egyik mellső végtagot érintő sántítás, a láb felkapása, nyalogatása, mintha maga a láb sérült volna meg. Ezt az adott ideggyök kompressziója okozza.
• Gyengeség (paresis) vagy koordinációs zavar (ataxia) mind a négy végtagban (tetraparesis). A kutya botladozhat, tántoroghat, végtagjai keresztezhetik egymást, nehezen kelhet fel vagy járhat. Előfordulhat, hogy a hátsó lábak jobban érintettek, vagy a tünetek az egyik testfélre erősebbek.
• Súlyos esetekben bénulás (paralysis) alakulhat ki, amikor a kutya képtelen lábra állni vagy járni.

Fontos! Ha mopszunkon a fenti tünetek bármelyikét észleljük, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz! A gyors diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a gyógyulás szempontjából.

Hogyan diagnosztizálják a porckorongsérvet?

Az állatorvos először egy alapos fizikális és neurológiai vizsgálatot végez. Ennek során felméri a kutya járását, fej- és nyakmozgását, ellenőrzi a reflexeket, az izomtónust és keresi a fájdalmas területeket.

MRI-vizsgálat, amely porckorong-sérvet jelöl a nyakban

A pontos diagnózishoz és a sérv helyének, valamint súlyosságának meghatározásához képalkotó vizsgálatokra van szükség:

• Röntgen: A röntgenfelvételek segíthetnek kizárni más problémákat (pl. törés, daganat), és néha láthatóvá tehetik a porckorongok közötti rés beszűkülését vagy a meszesedett porckorongot. Azonban a röntgen önmagában nem mindig megbízható a porckorongsérv diagnosztizálásában, mivel a lágyrészeket (mint maga a porckorong és a gerincvelő) nem ábrázolja részletesen. "Normál" röntgenkép nem zárja ki a sérv lehetőségét.
• MRI: Ez a legfejlettebb és legpontosabb képalkotó eljárás a porckorongsérv diagnosztizálásában. Az MRI részletes képet ad a porckorongokról, a gerincvelőről és az esetleges kompresszió mértékéről. Segítségével pontosan meghatározható a sérv helye és kiterjedése.
• Myelográfia: Ez egy régebbi technika, amely során kontrasztanyagot juttatnak a gerinccsatornába, majd röntgenfelvételeket készítenek. Ahol a kontrasztanyag áramlása megszakad vagy beszűkül, ott valószínűsíthető a kompresszió. Ma már az MRI kevésbé invazív és informatívabb volta miatt háttérbe szorult.
• Cerebrospinalis folyadék (CSF) vizsgálata: Ritkábban, de szükség lehet a gerincvelői folyadék mintavételére és annak laboratóriumi vizsgálatára, hogy kizárjanak más, gyulladásos gerincvelői betegségeket.

Az MRI, a myelográfia és a CSF mintavétele is altatásban történik.

Kezelési lehetőségek

A porckorongsérv kezelése két fő irányba történhet: konzervatív (nem műtéti) vagy sebészeti úton. A választás függ a tünetek súlyosságától, a kutya általános állapotától és a képalkotó vizsgálatok eredményétől.

1. Konzervatív kezelés: Ez akkor javasolt, ha a tünetek enyhék (pl. csak nyaki fájdalom, enyhe bizonytalanság), vagy ha a kutya állapota nem teszi lehetővé a műtétet. A konzervatív kezelés alappillérei:
   • Szigorú ketrecnyugalom: Ez a legfontosabb! Minimum 3-6 hétig tartó teljes mozgáskorlátozást jelent, ami azt jelenti, hogy a kutya csak pórázon, hámban, rövid időre vihető ki elvégezni a szükségleteit. Nincs ugrálás, lépcsőzés, játék. A cél, hogy a sérült porckorongnak legyen ideje hegesedni és a gyulladás csökkenjen.
   • Fizioterápia: elengedhetetlen!
   • Gyógyszeres terápia:
     • Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) vagy súlyosabb esetben szteroidok segíthetnek a fájdalom és a gyulladás mérséklésében.
     • Izomlazítók: Segíthetnek a fájdalmas izomgörcsök enyhítésében, pl.: vizeletürítési nehézség esetében.
     • Egyéb fájdalomcsillapítók, például opiát származékok vagy gabapentin.
     • Ez a kombináció, úgynevezett multimodális fájdalomcsillapítás a leghatékonyabb.
2. A konzervatív kezelés során fontos a kutya állapotának szoros figyelemmel kísérése. Ha a tünetek rosszabbodnak, vagy nem javulnak, műtét válhat szükségessé. Sajnos, a konzervatív kezeléssel gyógyult kutyáknál előfordulhat a probléma kiújulása.
3. Sebészeti kezelés: Műtét akkor javasolt, ha:
   • A fájdalom nagyon erős és nem reagál a gyógyszeres kezelésre.
   • Súlyos idegrendszeri tünetek (jelentős gyengeség, bénulás, fájdalom kiesési tünetek) állnak fenn.
   • A konzervatív kezelés ellenére a kutya állapota romlik.
   • Gyakoriak a kiújuló epizódok.
   • Előtte mindig javasolt további képalkotó eljárást végezni (CT és/vagy MRI vizsgálat).

   A műtét célja a gerincvelőt nyomó porckorong-anyag eltávolítása (dekompresszió), ezáltal a nyomás megszüntetése és a fájdalom enyhítése, valamint az idegrendszeri funkciók helyreállításának elősegítése. A leggyakoribb műtéti eljárás az úgynevezett hemilaminectomia (nyaki porckorongsérv esetén: ventral slot, amely során a nyak alsó részén, a csigolyatesteken keresztül tárják fel a gerinccsatornát és távolítják el a sérvesedett anyagot). Tekintettel a műtét összetettségére és a gerincvelő közelségére, ezt általában erre szakosodott idegsebész vagy sebész specialista végzi.

   A műtét után általában azonnali fájdalomcsökkenés tapasztalható, és az idegrendszeri funkciók is javulni kezdenek, de fontos az utókezelés, így műtétet követően egy pár napos kórházi ellátás szükséges.

Gyógyulás és hosszú távú ellátás

Akár konzervatív, akár műtéti kezelés történt, a rehabilitáció és a megfelelő utógondozás kulcsfontosságú a teljes gyógyuláshoz és a kiújulás megelőzéséhez.

• Pihentetés: A műtét után is szigorú pihenésre, mozgáskorlátozásra van szükség (általában 3-6 hét), melyet fokozatos terhelés követ az állatorvos utasításai szerint.
• Fizioterápia: Nagyban hozzájárulhat a gyorsabb felépüléshez, az izomerő visszanyeréséhez és a fájdalom csökkentéséhez. Ide tartozhatnak:
  • Masszázs
  • Passzív átmozgatás
  • Terápiás lézerkezelés
  • Akupunktúra
  • Hidroterápia
• Testsúlykontroll: Különösen mopszoknál fontos a normál testsúly elérése és fenntartása, hogy csökkentsük a gerincre nehezedő terhelést.
• Hám használata: MINDIG hámot használjunk nyakörv helyett a séták során, hogy elkerüljük a gerinc felesleges terhelését és rángatását.
• Környezet módosítása: Kerüljük az ugrálást (pl. rámpák használata a bútorokhoz), a csúszós padlókat, és a hirtelen, erőteljes mozdulatokkal járó játékokat.

A porckorongsérv prognózisa általában jó, ha időben felismerik és kezelik. A műtéti beavatkozás sikerességi aránya magas, feltéve, hogy a gerincvelő nem szenvedett túl régóta vagy túl súlyos kompressziót. Krónikus esetekben vagy ha több porckorong is érintett, a gyógyulás lassabb lehet, és a kiújulás esélye is magasabb.

Megelőzhető a porckorongsérv?

Teljes mértékben megelőzni sajnos nem lehet, különösen a genetikailag hajlamos fajtáknál, mint a mopsz. Azonban néhány óvintézkedéssel csökkenthetjük a kockázatot:

• Ideális testsúly fenntartása: Ez talán a legfontosabb.
• Hám használata nyakörv helyett.
• Kerüljük a gerincet túlósan igénybe vevő tevékenységeket: Ne engedjük sokat ugrálni, lépcsőzni (főleg lefelé), és kerüljük a nyak hirtelen megrántásával járó játékokat.
• Rendszeres, mérsékelt testmozgás: Segít az izomzat karbantartásában, ami támogatja a gerincet.

Összefoglalás: amit a legfontosabb tudni e témában

A nyaki porckorongsérv komoly, de kezelhető állapot. Mopsz tulajdonosként fontos, hogy tisztában legyünk a betegség tüneteivel, és ha gyanús jeleket észlelünk, ne késlekedjünk állatorvoshoz fordulni. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés – legyen az konzervatív vagy sebészeti – jelentősen javíthatja kedvencünk életminőségét és hozzájárulhat ahhoz, hogy még sokáig fájdalommentes, boldog életet élhessen mellettünk. Ne feledjük, a gondos odafigyelés és a megelőző lépések sokat segíthetnek abban, hogy mopszunk egészséges maradjon!